Valami rohad Magyarországon
Forrás: http://www.theserverside.com/news/thread.tss?thread_id=49451
"Something Rotten in Hungary"
Szerző: Kirk Pepperdine
Publikálta: Joseph Ottinger, 2008. május 21.
Fordította: Czeglédi Lőrinc
A fordítás licensze: http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/hu/
2008. május 19-én Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója
ellátogatott Budapestre, Magyarország fővárosába. E látogatását
valószínűleg senki sem vette volna észre, ha Steve Ballmert nem próbálja
meg egy diák tojásokkal megdobálni. A diák pólója hátán
a következő felirat volt olvasható: "Microsoft = Korrupció". Steve
szerencséjére a diák célzóképessége legalább annyira rossz volt, mint
amennyire az üzenetének célját sem fogalmazta meg: a valódi kérdés az,
hogy a nagy pénz megpróbálja az oktatási rendszereket saját céljainak
megfelelően befolyásolni.
A Microsoft-nak a desktop piacon elért fergeteges sikereihez hasonlítva
alig sikerült piaci részesedést szereznie más informatikai területeken,
mint például nagyvállalkozások széles rendszereiben, vagy a kisméretű,
beágyazott rendszerek piacán, autókban és mobiltelefonokban. Most azzal
a kihívással áll szemben a Microsoft, hogy a Linux és más operációs
rendszerekkel szemben "tudati" terület-veszteségeket kell elszenvednie.
Még tovább nehezíti a Microsoft sorsát, hogy különböző államok előírásai
szerint állami részlegek kötelezően nyílt forrású licensszel ellátott
szoftvereket kell használjanak. A nyílt forrású szoftverek nem csak
"ingyenesek", hanem szabadok a szoftvereket terhelő sok egyéb
kötöttségektől is, amelyeket olyan cégek mint a Microsoft szabnak meg.
Ezen túlmenően a Microsoft számára az is aggodalomra adhat okot, hogy a
szabad szoftverek forráskódja nyíltan elérhető és módosítható is, s ez
vonzza azokat, akik nem szeretnek egy adott szoftver szállítójától függeni.
Brazíliában kifejezetten bevállt ez a megközelítés. Országukban
kialakíŧották - a sokak által - az egyik legfejlettebb és
költséghatékonyabb egészségügyi rendszernek minősített megoldást,
teljesen szabad szoftvereket felhasználva. A sikereken felbuzdulva a
bevezetést követte az adózási és más fontosabb rendszerekben használt
szoftverek reformja is.
Érdekes módon azonban a Brazíliában használt nyílt szabályzás nem zárta
ki a Microsoft-ot. Microsoft-os szoftverekkel is lehet kommunikálni a
brazil adózási rendszerrel. De a Microsoft-tól függő központi
megoldástól való eltávolodással azt érték el, hogy nem kell kötelezően
Microsoft-s termékeket használni. A Microsoft is megértette mostanra,
hogy mit jelent a nyílt forrású szoftverek használata: a hagyományosan
licenszelt és zárt forrású szoftverek - mint a Windows - a háttérbe
szorulnak. Az ebből fakadó érzületek jól kiolvashatóak a jól publikált
"ellenségeskedés kiszivárogtatásából" (l. "Halloween jegyzetek" ), majd az ezeket
követő együttműködési ígéretekből (l. pl. "A Microsoft igéri, hogy nem
fog nyílt forráskód miatt perelni" ).
Egyik módja, hogy az iparágban sikereket érjünk el az, hogy lelkesítjük
a fejlesztőket a technológiánkkal kapcsolatban. Erre egy jó példa a
Youtube-on megtalálható híres video Steve Ballmer-ről , ahogy
egy Microsoft konferencián (MIX, Las Vegas) elkezd táncolni és azt
énekli hogy: "fejlesztők, fejlesztők, fejlesztők, fejlesztők fejlesztők
fejlesztők...". Egyszerűen csak annyit szeretett volna elérni, hogy a
fejlesztők lelkesedjenek a Microsoft-ért. A képlet egyszerű: ha egy
vállalkozás kizárólag Windows-on futó szoftvert használ, ő nyert. Az
alkalmazásokat viszont valakik kifejlesztik, és vajon kik fejlesztik a
szoftvereket? Hát persze, hogy a szoftver fejlesztők. Ezért a
Microsoftnak a fejlesztőket kell magának megszerezni. Köztudott, hogy
valójában minden technológiai vállalkozásnak fejlesztőkre van szüksége.
Miközben megkörnyékezi a fejlesztőket a Microsoft, két dologra figyel
különösen: a korai alkalmazókat boldogan kell tartania, hogy ők
vonzódjanak és ne akarjanak eltávolodni a Microsoft-os fejlesztők
táborától. Mindeközben a stabilitás érzetét kell biztosítania azoknak,
akik nem szeretik a változást. A korai alkalmazók a "látható
fejlesztők", akik blogokban sok olvasóhoz szólnak, és kiknek figyelme
memetikai vírusként hat. A változást elutasítók tömege hatalmas, a
csöndes többség, a fejlesztők azon nagy többségét képviselve, akik nem
váltanak programozási nyelvet vagy eszközöket, miután elhagyják az
iskolákat. Erre a fejlesztői viselkedésre lett tervezve a Microsoft
Titan program: új fejlesztőknek mindent megtanít a Microsoft-ról, hogy
mint befogott - befogadó hallgatóság, a Microsoft legyen a jövőben is
választásuk.
A Microsoft nem egyedülálló e tekintetben: az Apple olcsó hardver
eszközöket adott iskoláknak az USA-ban, ahol most ezért Mac-ek (és
korábban Apple ][ gépek) sorait használják országszerte a
számítástechnikával kapcsolatos tantermekben. A különbség csak az, hogy
az Apple az eszközzökkel úgy járult hozzá, hogy nem szabta meg mit lehet
rajtuk tanítani, és természetesen könnyen találtunk más tanintézményeket
is, ahol más hardvert választottak.
Be kell látni, Steve Ballmer csak azt teszi, amit akármelyik más jó
vezető is tenne, amikor felismeri, hogy hova fektessen energiát, hogy
cégét a lehető legjobban eladhassa a világnak. Nyilvánvalóan Mr. Ballmer
a fiatal agyakat tekinti annyira legalább értékesnek, hogy 10 milliárd
forintot (kb. 40.000.000 Euro) fektessen beléjük. Mindezt úgy, hogy a
részvényeseivel a lehető legjobbat teszi, amikor befektetését mások
pénzéből finanszírozza, méghozzá az EU adófizetői által befizetett
pénzekből.
Egy másik csapat játékos itt még Gyurcsány Ferenc, és oktatási
minisztere Hiller István, akik részükről 10 milliárd forintot rakhattak
ki az állami oktatási büdzséből, ami nem kis összeg egy kis országban.
Mindezért csak annyit kellett tenniük, hogy az ország informatikai
életpályáját átadják Steve Ballmernek. Egyértelműen mindenki számára jó
megoldásnak tűnhet, amíg az érintett harmadik fél szempontjából -
nevezetesen a tanulók érdekeit szem előtt tartva - nem vizsgáljuk a
kérdést: Valójában a diákok győztesek-e, vagy esetleg a jövőjüket félten
őrzők cserben hagyták-e őket?
A Titan rövid távú előnyei egyértelműek: magyarországi iskolák szükséges
hardverekhez és támogatáshoz jutnak. Mindemellett nagyon nehéz felmérni
a Titan hosszú távú előnyeit a diákok számára, mivel a Titan nagyon
gyengén dokumentált a weben. De ha a Titan célja csak az, hogy a
tanmenetet a Microsofthoz kösse, akkor a diákokra az a veszély
leselkedik, hogy egyoldalú technológiákat tanulnak meg, ami a valódi
munkára lehet nem készíti őket fel. (Van úgy, hogy amit egyszer diákként
nagyon fontosként kezeltünk, később a "való világban" sokkal kevésbbé
lett fontos. Csak reménykedhetünk, hogy amit valójában tanultunk, az
felkészített-e minket erre az életre, amit megélünk.)
Hasonlítsuk össze mindezt azzal a világgal, amiben célunk, hogy az
aktuális negyedévben, vagy a folyó évben befeketőinket lekenyerezzünk:
nincs benne semmi rossz, hogy a befektetőknek kedvező üzleti szemléletű
megközelítést alkalmazzuk, merthogy az amerikai Securities and Exchange
Commission is ezt diktálja. Azonban ez a megközelítés egy oktatási
rendszer esetében túlságosan rövid távú, mivel ami most divatos, lehet
két év múlva már nem az. A Titan program esetében azért még jobban
megalapozott a gyanú, mivel a jelenlegi magyar kormány az összes magyar
informatikát tanuló diák jövőjét arra az egy (ámde nagy) cég
technológiájának lapjára teszi, miszerint adott technológia releváns
marad. Még veszélyesebb egy oktatási rendszert egy adott technológiához
kötni, mivel a végzősök hajlamossá válnak a többi lehetőséget figyelmen
kívül hagyni. Lehet ez Magyarország rövid távú érdekeinek megfelelő, de
egyértelműen nem lehet hosszú távú cél, mivel a Titan program javasolt
záró éve 2012. Mi lesz akkor, ha akkora a teljes oktatási rendszer MS
technológiáknak szentelte magát?
Mindennél érdekesebb az EU szerepe ebben a megállapodásban. Még ha a
Microsoft, Cisco, HP és még néhányan úgytűnik irányítják a hajót, a
számlát mégis az EU fizeti. Hogy lehet az, hogy nem lehetetett egy
kiegyensúlyozottabb döntést hozni ezekre a forrásokra vonatkozóan, az
egy szállítótól való függést eredményező Microsoft-s megállapodáshoz
képest. Nincs valódi, egyedi cégek befolyástól mentes alternatíva? Nem
lenne-e jobb az EU-nak a "public domain"-t gazdagítani azzal, hogy
támogatja a nyított eszméjű tanulást és kapcsolódó folyamatokat az
egyetemeken? Mert végülis az oktatás leginkább a tanulásról és a tudás
megosztásáról szól, és ezzel sokkal több köze van a nyílt forráskódhoz,
mint a zárt forrású, kereskedelmi termékekhez. S ezzel bár lehet a diák
tojás támadása más indítékokból fakadt, felmutattott egy kérdést, amire
minden magyarnak és magyarországi állampolgárnak választ kellene adnia:
mit akarunk az oktatási rendszerünktől valójában? Kérdezni van jogunk,
mert mi fizetünk érte.
