A szoftverpiaci nyitásról
Nyilatkozat a szoftverpiaci nyitás tárgyában
A monopolhelyzet csökkentése, a reális alternatíva megteremtése a szoftverpiacon csak az első lépés, melyet a kormány megtett azzal, hogy megnyitotta a közszférát a nyílt szabványokon alapuló szoftverek előtt. Ez azonban önmagában nem érheti el a kívánt hatást és nem teremtheti meg a kívánt versenyhelyzetet a piacon. Az ODF Alliance Magyarország nélkülözhetetlennek tartja, hogy emellett az államilag támogatott oktatásban és az informatikai felnőttképzésben is garantáltan megjelenjen a szabványos eszközök használatának képzése, a választás szabadságának megteremtése, a munkaerő-piaci versenyképesség növelése érdekében.
Ez év április 2-án jelentette be Dr. Baja Ferenc informatikáért felelős államtitkár a szoftverpiaci nyitást: négy, illetve kétmilliárd forint keretösszegben közigazgatási, valamint oktatási szoftverlicencek szállítására, nyílt szabványokon keresztül teljes együttműködést biztosító szoftverek kategóriájában. A kormány ezzel azt a gyakorlatot kívánta korrigálni, mely az irodai szoftverek kategóriájában csupán Microsoft Office beszerzését tette lehetővé, egy olyan cég termékét mely árpolitikája révén az előző években ezen a termékén átlagosan 75%-os adózás előtti eredményt ért el.
Ennek alapján az idén nyáron lezárult közbeszerzési eljárásban (TED 2009/S73-106067) az irodai alkalmazások alapértelmezett fájlformátuma az Open Document Format (ODF). Szövetségünk üdvözli ezt a pozitív fejleményt, egyúttal felhívja a figyelmet, hogy az új megoldások – a környező országokhoz képest is – lassú elterjedésének Magyarországon többek között az az oka, hogy nincsenek meg a használatukhoz szükséges informatikai ismeretek a munkaerőpiacon, ahogy azt az informatikai szakma is állítja.
Álláspontunk szerint ennek a helyzetnek egyik fő okozója a „Tisztaszoftver” program elmúlt években kialakult rossz beszerzési gyakorlata, mely közvetve az informatikai tananyag teljes vertikumán a Microsoft szoftverek ismeretére redukálja az oktatást, ahol pedig a piachoz hasonlóan egyenlő feltételeket kellene biztosítani.
Az Európai Unió tagállamainak jelentős része – így Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Lengyelország, Spanyolország (de Svájc, Horvátország vagy Oroszország is Európában) – az oktatásban és a közigazgatásban már alkalmazza az ODF szabványt, sőt több országban kizárólagosan. Az EU versenybiztosa konkrét időpontban jelölte meg a közbeszerzéseknél a kizárólag nyílt szabványon alapuló formátumok és rendszerek támogatását. Hollandiában – az Európai Unió jóváhagyásával – 2008. november 24-én közzétették azt a közbeszerzési útmutatót, mely 50 000 euro értékhatár feletti beszerzés esetén kötelezővé teszi a nyílt szabványokat – köztük az ODF-et – használó alkalmazások kizárólagos beszerzését a közszférában.
2008. december elején a német kormányzat bejelentette, hogy legkésőbb 2010-től minden közintézménynek fogadnia, szerkesztenie és továbbítania kell tudni az ODF formátumú dokumentumokat. Indoklásukban mind a hosszútávú megőrizhetőség, mind a gyártófüggetlenség megjelenik, miközben utalnak a kialakult nehéz pénzügyi és gazdasági világhelyzetre és az abból következő költséghatékonysági elvárásokra a közszférában.
Nemzetközi vizsgálatok alapján átlagosan 50%-ra tehető a megtakarítás mértéke ODF alkalmazások bevezetésével. Ezt figyelembe véve, az elmúlt évek beszerzései következtében négyévente 100 milliárd forinttal költ többet hazánk a dokumentumírás, szerkesztés eszközeire, mint ahogy azt a verseny feltételeinek biztosítása mellett tehetné (http://www.odfalliance.hu/doc/ODF_MeH_EKK_ODFA_Magyarorszag.pdf).
Versenyképességünk megőrzése érdekében nem tartható tehát tovább az a helyzet, mely az oktatásból olyan diákokat bocsát a munkaerőpiacra, akiket csupán a Microsoft irodai alkalmazásainak használatára készítettek fel, miközben Magyarország fő gazdasági partnereinél a lényegesen rugalmasabb és költséghatékonyabb ODF alkalmazásokat használják széles körben.
Az ODFA a fentiek okán elengedhetetlennek tartja, hogy a közeljövőben kiírásra kerülő Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-2.2.1) az informatikai képzések keretén belül ne csak lehetővé tegye a szabványos irodai szoftverek oktatását, hanem a korábbi súlyosan piactorzító állami szoftverbeszerzések következményeként kialakult monopolhelyzetet is törje meg. Ennek érdekében nem a szoftverek jelenlegi piaci részesedésének arányában kell az informatikai képzésre fordítható támogatásokat felhasználni, mert az a jelenlegi helyzetet konzerválná. Az ilyen és ehhez hasonló – a versenyképesség növelését eredményező – programok céljává az elmúlt években kialakult torzulások, informatikai ismeretbeszűkülések megszüntetését kell tenni.
A támogatások mértéke a valóban szükséges ismeretek átadásának arányában állapítandó meg. A képzési programok tematikájánál elfogadási kritériummá kell tenni a normativitást, melynek ellenőrzésére az IT-iparág teljes spektrumát felölelő szakértői testület véleményezése szükséges. Csak ezen elvek mentén biztosítható, hogy a programok ne a további beszűkülést, hanem a versenyelőny mértékének növelését szolgálják.
Budapest, 2009. október 7.
ODFA Magyarország elnöksége
