A beszerzési gyakorlatról

A Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség Sajtóközleménye

Magyarország a jelenlegi beszerzési gyakorlat következtében négyévente 100 milliárd forinttal költ többet elektronikus szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és bemutatókészítésre, mint amennyiért a verseny helyreállításával tehetné.

Az elektronikus szövegszerkesztés, táblázatkezelés, bemutatókészítés a személyi számítógépek elterjedésével általános célú tevékenységgé váltak az elmúlt két évtizedben. Természetesen a szövegszerkesztés ezek közül messze a leggyakrabban használt eszköz dokumentumaink előállítása során. Az emberi tevékenységek sorában a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és bemutatókészítés ma már nem képez olyan bonyolultsági fokot – sőt, pont ellenkezőleg, az egyszerűbb tevékenységek közé tartozik (gondoljunk csak például a repülőgépgyártásra) –, amely indokolná a verseny kiiktatását az ezen feladatok elvégzésére készülő eszközök piacán.

Ennek ellenére közismert tény, hogy az elmúlt évtizedben a szövegszerkesztést, táblázatkezelést és bemutatókészítést végző irodai szoftverek piacán egy gyártó közel monopolhelyzetbe került. Az is ismert tény, hogy ennek fő oka a létrehozott elektronikus fájlok formátuma, amely a más gyártók eszközeivel való teljes körű együttműködést nem teszi lehetővé, mivel nem szabványos és nem nyílt (azaz nem publikált).

A Nyílt Dokumentum Formátum (Open Document Format – ODF) megalkotásának az volt a célja, hogy ezt a szakmailag indokolatlan helyzetet feloldja, és helyreállítsa a versenyt az irodai szoftverek piacán. A publikált formátumot támogató eszközök segítségével létrehozott elektronikus dokumentumokat a felhasználók egymás között kicserélhetik, és tovább dolgozhatnak velük anélkül, hogy ún. kompatibilitási problémába ütköznének.

Az ODF 2006 óta ISO szabvány (ISO/IEC DS 26300:2006), és az irodai alkalmazások piacán vezető szerepet betöltő Microsoft az Office 2007 újabb frissítésében maga is támogatja a formátumot. Tehát a kompatibilitási problémák megszűnnek.

Egyre több állam kormánya (Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Horvátország, Dél-Afrika stb.) írja elő törvényileg is az ODF alkalmazását az elektronikus dokumentumok intézményi előállítása során. A NATO is a kötelezően használandó formátumok közé sorolta.

Meggyőződésünk, hogy a mindenkori magyar kormánynak nemcsak érdeke, hanem egyben kötelessége is, hogy tájékozódjon a közigazgatásban és oktatásban alkalmazható olyan informatikai megoldásokról, melyek valóságos előnyt kínálnak nemcsak az állam (állami intézmények és alkalmazottak) számára, hanem az adófizetők részére is. E feladat része, hogy a megfelelő számítások és hatástanulmányok – amelyekkel az Európai Unió és annak számos tagállama évek óta rendelkezik – elkészüljenek.

Az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ képviselői részt vettek a nyílt dokumentumformátummal kapcsolatos uniós ajánlás kialakításában, rendelkezünk az EU-tagállamok átállásainak tapasztalataival, és sikerrel zárultak a pilot projektek több hazai önkormányzatban, intézményben, egyetemen. Minden szükséges tapasztalattal rendelkezünk tehát, és megtettük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a nyílt dokumentumformátum kötelező jelleggel alkalmazható legyen az oktatásban és
a közigazgatásban.

Az őszi berlini ODF-konferencia (http://www.odfworkshop.org/) dokumentációja tényszerűen alátámasztja az ODF-alkalmazásokra történő átállások során tapasztalt 50%-os megtakarítási szabályt, amely a migráció teljes ciklusára vonatkozik, a bevezetést, oktatást is beleértve. A szabály azt az egyszerű közgazdasági tényt erősíti meg csupán, hogy a monopólium megszűnése, a verseny helyreállása nagymértékű megtakarítást eredményez.
A magyar közszférában (intézmények, oktatás, állami tulajdonú gazdálkodói kör) az irodai alkalmazások felhasználóinak száma hozzávetőlegesen a következőképpen alakul:

• Intézményi kör: kb. 600 ezer
• Oktatás: kb. 400 ezer
• Állami, önkormányzati tulajdonú gazdálkodói kör
  (posta, MÁV, BKV, közművek stb.): több tízezer fölött

Tehát a közszféra hozzávetőlegesen legalább, de inkább több mint egymillió felhasználót jelent. Ezzel a körrel számolva az 50%-os megtakarítás 4-5 év alatt, a mai árak mellett 100 milliárd forint nagyságú. Ez viszont csak az elsődleges megtakarítás. A közszféra ODF-migrációja végiggyűrűzne a teljes gazdaságon, aminek következtében minimum hasonló összegű forrásfelszabadulás jelentkezne, amely a gazdaság élénkülését segíthetné.

Szövetségünk álláspontja szerint Magyarország a jelenlegi beszerzési gyakorlat következtében négyévente közvetlenül 100 milliárd, közvetetten pedig körülbelül 200 milliárd forinttal, azaz öt völgyhíd árával költ többet elektronikus szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és bemutatókészítésre, mint amennyiért a verseny helyreállításával tehetné.

Tekintettel arra, hogy a közvetlen megtakarítás összegéből a jelenlegi gyakorlat mellett mintegy százezer munkahelyteremtő támogatást lehetne nyújtani, de a megtakarítás összege az egészségbiztosítási rendszer konszolidációjának jelenlegitől eltérő módját is felkínálná, közérdeknek tartjuk a verseny helyreállítását az irodai alkalmazások kormányzati beszerzésének gyakorlatában.

Budapest, 2008. augusztus 1.