Nyílt levél
„...Felismerem a jó döntéseket, a nyílt szabványok választása okos üzleti döntés...”
„... Az Unió nem válhat a zárt forráskód rabjává, az Európai Bizottságnak
minden lehetséges eszközzel fel kell lépnie a technológiai függés ellen ...”
Neelie Kroes, az EB versenybiztosa
2008. július 4.
„... Az Unió nem válhat a zárt forráskód rabjává, az Európai Bizottságnak
minden lehetséges eszközzel fel kell lépnie a technológiai függés ellen ...”
Neelie Kroes, az EB versenybiztosa
2008. július 4.
Nyílt levél
a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetőjéhez
a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetőjéhez
Szövetségünk értesülése szerint a közelmúltban központi döntés született arról, hogy az államigazgatásban és a közoktatásban a Microsoft legújabb szoftverei kerüljenek bevezetésre. Álláspontunk szerint ez az informatikai váltás szakmailag indokolatlan, jelentős többletköltséget eredményez és ellentétes a kormány (MeH) által korábban deklarált szoftverpiaci nyitás stratégiájával.
Szövetségünk 2008-as tanulmányában (1) kimutatta, hogy a jelenleg alkalmazott irodai szoftverek központilag támogatott alkalmazása százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az államnak. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az új Microsoft szoftverek beszerzése előnytelen üzlet, mivel a jelenleginél még drágább szoftverek nem hoznak kimutatható hasznot felhasználójának. Azokban az uniós tagállamokban, ahol a kormányzati informatikai kérdésekben központilag döntenek, a nyílt szabványok, nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező államigazgatási alkalmazásáról hoztak kormányrendeletet – az Európai Unió ajánlásának megfelelően.
Nem értjük, hogy a gazdasági válság idején miért éppen Magyarország az első olyan uniós tagállam, ahol a világ legdrágább irodai szoftvercsomagjának beszerzéséről születik központi döntés. Nem értjük, hogy milyen racionális érvek indokolhatják a részben korábban már kivásárolt szoftverpark lecserélését a lényegesen drágább, zárt forráskódú termékekre.
Ezért nyílt levélben fordulunk a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz, hogy választ kapjunk az alábbi kérdésekre:
― Ki hozott döntést a Microsoft Office 2007 általános kormányzati alkalmazásáról?
― Milyen költségszámítások igazolják az MS Office 2007 bevezetését?
― Mi indokolja a korábban alkalmazott szoftverek lecserélését?
― Milyen stratégia készül az EU ajánlásnak megfelelő nyílt dokumentumformátum és a nyílt szabványú alkalmazások bevezetéséről?
― A 2009. április elején az informatikáért felelős MeH Államtitkárság által meghirdetett szoftverpiaci nyitás hogyan egyeztethető össze egy ilyen központi, az irodai szoftverpiacot alapjaiban befolyásoló döntéssel?
Meggyőződésünk, hogy a legújabb MS szoftverekre történő váltás nem szolgálja a válságból való kilábalást, nincs összhangban sem az Európai Unió ajánlásával, sem az esélyegyenlőség elvével. A kormányzati intézmények központi átállításának hatására várhatóan a cégek és az állampolgárok is arra kényszerülnek, hogy beszerezzék ezeket a szoftvereket, ami ráadásul jelentősen rontja az ország versenyképességét. Így a szoftverpiaci nyitás eleve esélytelenné válik, mivel a mostani szoftvercsere 4–5 éves távra ellehetetleníti a nyílt szabványok kormányzati alkalmazásának folyamatát (2).
A szervezetünk által a múlt évben készített tanulmányban kifejtettük a nyílt dokumentumformátum és nyílt szoftverek használatának előnyeit. Ezt több jelentős hazai intézmény, önkormányzat elmúlt évekbeli tapasztalata támasztja alá. Az alternatív irodai szoftverek bevezetése nem jelentett érzékelhető problémát a munkamenetben, ugyanakkor jelentős megtakarítást eredményezett náluk. A dokumentumban felsorakoztatott érvekre hivatkozva felszólítjuk a Központi Szolgáltatási Igazgatóságot, hogy állítsa le a Microsoft Office 2007 bevezetésének végrehajtását, haladéktalanul indítson nyílt szabványú Pilot Projekteket a kormányzati csúcsintézményekben és az eredmények alapján hozzon érdemi döntést a további nagy értékű beszerzésekről.
Budapest, 2009. szeptember 30.
Szövetségünk 2008-as tanulmányában (1) kimutatta, hogy a jelenleg alkalmazott irodai szoftverek központilag támogatott alkalmazása százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az államnak. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az új Microsoft szoftverek beszerzése előnytelen üzlet, mivel a jelenleginél még drágább szoftverek nem hoznak kimutatható hasznot felhasználójának. Azokban az uniós tagállamokban, ahol a kormányzati informatikai kérdésekben központilag döntenek, a nyílt szabványok, nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező államigazgatási alkalmazásáról hoztak kormányrendeletet – az Európai Unió ajánlásának megfelelően.
Nem értjük, hogy a gazdasági válság idején miért éppen Magyarország az első olyan uniós tagállam, ahol a világ legdrágább irodai szoftvercsomagjának beszerzéséről születik központi döntés. Nem értjük, hogy milyen racionális érvek indokolhatják a részben korábban már kivásárolt szoftverpark lecserélését a lényegesen drágább, zárt forráskódú termékekre.
Ezért nyílt levélben fordulunk a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz, hogy választ kapjunk az alábbi kérdésekre:
― Ki hozott döntést a Microsoft Office 2007 általános kormányzati alkalmazásáról?
― Milyen költségszámítások igazolják az MS Office 2007 bevezetését?
― Mi indokolja a korábban alkalmazott szoftverek lecserélését?
― Milyen stratégia készül az EU ajánlásnak megfelelő nyílt dokumentumformátum és a nyílt szabványú alkalmazások bevezetéséről?
― A 2009. április elején az informatikáért felelős MeH Államtitkárság által meghirdetett szoftverpiaci nyitás hogyan egyeztethető össze egy ilyen központi, az irodai szoftverpiacot alapjaiban befolyásoló döntéssel?
Meggyőződésünk, hogy a legújabb MS szoftverekre történő váltás nem szolgálja a válságból való kilábalást, nincs összhangban sem az Európai Unió ajánlásával, sem az esélyegyenlőség elvével. A kormányzati intézmények központi átállításának hatására várhatóan a cégek és az állampolgárok is arra kényszerülnek, hogy beszerezzék ezeket a szoftvereket, ami ráadásul jelentősen rontja az ország versenyképességét. Így a szoftverpiaci nyitás eleve esélytelenné válik, mivel a mostani szoftvercsere 4–5 éves távra ellehetetleníti a nyílt szabványok kormányzati alkalmazásának folyamatát (2).
A szervezetünk által a múlt évben készített tanulmányban kifejtettük a nyílt dokumentumformátum és nyílt szoftverek használatának előnyeit. Ezt több jelentős hazai intézmény, önkormányzat elmúlt évekbeli tapasztalata támasztja alá. Az alternatív irodai szoftverek bevezetése nem jelentett érzékelhető problémát a munkamenetben, ugyanakkor jelentős megtakarítást eredményezett náluk. A dokumentumban felsorakoztatott érvekre hivatkozva felszólítjuk a Központi Szolgáltatási Igazgatóságot, hogy állítsa le a Microsoft Office 2007 bevezetésének végrehajtását, haladéktalanul indítson nyílt szabványú Pilot Projekteket a kormányzati csúcsintézményekben és az eredmények alapján hozzon érdemi döntést a további nagy értékű beszerzésekről.
Budapest, 2009. szeptember 30.
Az ODFA magyar tagozatának elnöksége
elnokseg_kukac_odfalliance_pont_hu
elnokseg_kukac_odfalliance_pont_hu
(1) http://www.odfalliance.hu/doc/ODF_MeH_EKK_ODFA_Magyarorszag.pdf
(2) Az ODF Alliance közzétett szakmai állásfoglalása (http://www.odfalliance.org/press/Release20090519-microsoft-odf-support.pdf) szerint az MS Office 2007 SP2 változatában az ODF formátum megjelent támogatása alapvető hiányosságokat mutat, nem támogatja a valós, különösen a kormányzati felhasználók körében elvárt interoperabilitás elérését más ODF alkalmazásokkal. Ezért az MS Office 2007 bevezetése nem tekinthető az ODF formátum támogatásának, az interoperabilitási feltétel megvalósításának.
(2) Az ODF Alliance közzétett szakmai állásfoglalása (http://www.odfalliance.org/press/Release20090519-microsoft-odf-support.pdf) szerint az MS Office 2007 SP2 változatában az ODF formátum megjelent támogatása alapvető hiányosságokat mutat, nem támogatja a valós, különösen a kormányzati felhasználók körében elvárt interoperabilitás elérését más ODF alkalmazásokkal. Ezért az MS Office 2007 bevezetése nem tekinthető az ODF formátum támogatásának, az interoperabilitási feltétel megvalósításának.
