Háttéranyag a petícióhoz
ODFA
A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODF Alliance) 2006. márciusában jött létre az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy képzéssel, információ-átadással, szakmai tudásbázissal segítse a közszolgálatban tevékenykedőket és törvényalkotókat abban, hogy az exponenciálisan növekvő mennyiségű elektronikus dokumentumot elsődlegesen OpenDocument formátumban (ODF) tárolják. A nemzetközi szövetség alapító tagjai közül néhányan az ODFA Magyarország megalakulásában is részt vettek, például a Közép-európai Egyetem. Ez a több éve elfogadott világszabvány (ISO/IEC DS 26300) és nyílt platform, amelyet az informatikai ipar legfontosabb szereplői egyként támogatnak, lehetővé teszi, hogy bármiképp is változzék a technológia, az elektronikus iratok teljes mértékben elérhetők, szerkeszthetők és menthetők legyenek, akár évtizedek múlva is.
Megalakult az ODFA magyar tagozata
Az ODFA magyar tagozata 2008. március 26-án jelentette be megalakulását, az „elektronikus dokumentumok szabadságának” napján, amelyet a történelem során először ünnepeltek. Az új világnappal a szervezők a dokumentumformátumok nyitottságának jelentőségére emlékeztetnek.
A szövetség arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a hazai gazdasági és közigazgatási, államigazgatási szervezetek munkájában, a magánszférában és a civil szférában is egyre nagyobb teret nyerő digitális dokumentumok megőrzése, archiválása, későbbi megnyitása és olvashatósága egyre bizonytalanabb. Erre a problémára állításuk szerint csak egy olyan formátum jelent megoldást, amely szabványos, és ez a szabvány nyílt, vagyis bárki által megismerhető és használható.
A hazai államigazgatásban és a közoktatásban uralkodó jelenlegi közbeszerzési gyakorlat lehetetlenné teszi az intézmények áttérését nyílt szabványokra, s versenyellenes módon kifejezetten egyetlen gyártó termékeit részesíti előnyben.
Az ODF az Unióban
Az Európai Unió 2002 óta ajánlja a nyílt szabványok (ideértve a nyílt dokumentumformátumok) használatát a tagállamok intézményeinek. Az uniós tagállamok az ajánlás hatására 2005-ben szinte kivétel nélkül felmérték a nyílt sztenderdek bevezetésével kapcsolatos lehetőséget.
2006-ig már egész tartományok (Extremadura, Andalúzia) és városok százai tértek át nyílt szabványok használatára, sőt Franciaország, Lengyelország, Hollandia, Horvátország kormányrendeletben határozott a nyílt szabványok és a nyílt forráskód kötelező alkalmazásáról a teljes államigazgatásban és közoktatásban. A tapasztalatok egyértelműen igazolták, hogy a nyílt szabványok bevezetésével az állam már rövid távon is jelentős megtakarításokat könyvelhet el.
A kelet-európai országokban is elkezdődtek a migrálással kapcsolatos előkészületek, a Cseh Köztársaság, Románia, Bulgária és Szlovákia sikeres pilot projektjei szintén igazolták a nyílt szabványok létjogosultságát az oktatásban és a közigazgatásban.
A nyílt szabvány már most is jelentős hasznot termel az Uniónak. Ha az Unióban lévő összes nyílt forráskódú rendszert magántulajdonban lévő alkalmazásokkal helyettesítenénk, mintegy 12 milliárd euró megtakarítástól esnénk el. Ugyanakkor ha megdupláznánk a befektetések mértékét a nyílt szabványok használatát illetően, akár évente még 10 milliárd eurót is megtakaríthatnánk. A tagállamok többsége már elvégezte az átállás következményeinek felmérését: Szlovákia egy felmérés szerint 465 millió eurót (120 milliárd Ft) spórolhat a váltással a következő 6-8 évben.
Az Európai Közösség irányelvben szabályozza, hogy 2010-től a közbeszerzési eljárásokon csak olyan termékekkel lehet indulni, amelyek megfelelnek a nyílt szabványoknak.
ODFA petíció az Európai Parlamentnek
Az OpenForum Europe, The European Software Market Association, és a Free Software Foundation Europe petíciót nyújtott be az Európai Parlamentnek, melyben arra szólítja fel az EP hivatalnokait, hogy haladéktalanul térjenek át a nyílt szabványok kizárólagos használatára.
Megtakarítás összhangban a konvergenciaprogrammal
Nyílt formátumú dokumentumok, például. ODF alkalmazásával az oktatásban és a közigazgatásban már rövid távon is évi 15-20 milliárd forintnyi összeget takaríthat meg a magyar állam. Szövetségünk számításai szerint egy gyártófüggetlen, gondosan kidolgozott informatikai stratégia követésével a következő négy-öt évben mintegy 100-110 milliárd forintot takaríthat meg az ország.
Az áttérés eredményeképpen valóságos verseny alakulhat ki a piacon, az állami és céges informatikai büdzsék jóval hatékonyabb módon kerülhetnek felhasználásra, s az elmúlt évekkel ellentétben a hazai informatikai vállalkozások is esélyhez juthatnának hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, s jelentősen emelkedne a digitális írástudók száma is.
A kormány ebben a hónapban jelezte, hogy „kész megfontolni és megvitatni minden javaslatot, ami a konvergencia-program végigvitelét, a költségvetés stabilitását és a gazdasági növekedést segíti”. Az általunk javasolt informatikai racionalizálás teljes mértékben összhangban van a konvergenciaprogrammal, semmiféle racionális társadalmi vagy politikai érdeket sem sért meg. Az átállási folyamat véghezvitelével kapcsolatban rengeteg hazai és nemzetközi tapasztalat van, így nem kell számolni váratlanul fellépő akadályokkal, kockázati tényezőkkel.
Szervezetünk készséggel áll a kormány rendelkezésére a részletes megtakarítási és átállási stratégia megalkotásában, illetve a szakmai segítségnyújtásban.
Budapest, 2008 április 15.
Az ODFA magyar tagozatának elnöksége
Sajtókapcsolat:
Szentiványi Gábor
szentivanyi.gabor_kukac_odfalliance_pont_hu
(20) 460-0775Szakál Péter
szakal.peter_kukac_odfalliance_pont_hu
(70) 704-5669
Linkek:
Megalakult az ODFA magyar tagozata
Petíció az Európai Parlamentnek
Horvátország Open source policy
Az EU támogatja a nyílt forráskódot
Hiller óriási szerződést szeretne kötni a Microsoft-tal (2007 december)
Megvalósítják Hiller álmát 2008 (2008 január 10.)
12 millárd Eurót ér az európai nyílt forráskód (2007 január 18.)
